| Dubrovnik | Történelem | Látnivalók | Közlekedés | Rendezvények | Strandok | Gasztronómia | Galéria | Térkép |
Dubrovnik
Bemutatás:
Dubrovnik éjjel a Tudjmann-híd északi hídfőjétől
(foto: Emmanuel Tabard, Flickr)
Éghajlat:
További képes információk Horvátországról
További információk magyarul Horvátországról
További információk horvátországi nyaralásokról
|  3D Animated Flags--By 3DFlags.com
|
Bemutatás:
Dubrovnik (Raguza, Ragusa) Horvátország és Dalmácia déli részén, a 412 méteres Srdj-hegy lábánál, a szárazföldbe mélyen benyúló tengerágtól, a Rijeka Dubrovačktól a Sv. Jakov-fokig terjedő partrészen fekszik. A fallal körülvett festői, régi Raguza, az óváros a Ploče és a Pile kapuk közt terül el. A mai Dubrovniknak a Pile kapun túli része egybeolvad Gruž kikötővárossal, s kiterjed az ezzel szemben elterülő Lapad-félszigetre is.
Az ősi várost az Lord Byron elnevezése után az „Adria gyöngyszemének” is nevezik. A középkorban fejlett kereskedelmi központ volt. Földrajzi elhelyezkedése lehetővé tette, hogy a Földközi-tenger és a Balkán közötti áruforgalom nagy részért Raguzán keresztül bonyolították, ezzel óriási konkurenciát állítva a velencei Szent Márk Köztársaságnak.
Napjainkban Dubrovnik elveszítette kereskedelmi jelentőségét, azonban az épségben megmaradt középkori építészeti és művészettörténeti értékek az Adria egyik legkedveltebb idegenforgalmi látványosságává emelték. 1979 óta Dubrovnik gótiukus, reneszánsz és barokk motívumokban bővelkedő óvárosi része az UNESCO Világörökségi Helyszíneknek. A dél-szláv válság alatt Dubrovnik kikötője is jelentős veszélyben volt, 1991-1998 között több esetben is érte támadás a várost és környékét.
Az ősi várost az Lord Byron elnevezése után az „Adria gyöngyszemének” is nevezik. A középkorban fejlett kereskedelmi központ volt. Földrajzi elhelyezkedése lehetővé tette, hogy a Földközi-tenger és a Balkán közötti áruforgalom nagy részért Raguzán keresztül bonyolították, ezzel óriási konkurenciát állítva a velencei Szent Márk Köztársaságnak.
Napjainkban Dubrovnik elveszítette kereskedelmi jelentőségét, azonban az épségben megmaradt középkori építészeti és művészettörténeti értékek az Adria egyik legkedveltebb idegenforgalmi látványosságává emelték. 1979 óta Dubrovnik gótiukus, reneszánsz és barokk motívumokban bővelkedő óvárosi része az UNESCO Világörökségi Helyszíneknek. A dél-szláv válság alatt Dubrovnik kikötője is jelentős veszélyben volt, 1991-1998 között több esetben is érte támadás a várost és környékét.
Dubrovnik éjjel a Tudjmann-híd északi hídfőjétől
(foto: Emmanuel Tabard, Flickr)
Éghajlat:
Száraz forró nyár és enyhe, esős tél jellemzi, tipikusan mediterrán éghajlatú város, bár klímáját jelentősen befolyásolja a Bora széljárása, ami még nyáron is jelentősen képes megváltoztatni a napi időjárást.
Általánosságban elmondható, hogy az éves átlagos csapadékmennyiség 1000 mm között alakul, az esős napok száma 100-110 nap, ami bár elsőre soknak tűnhet, de ennek túlnyomó része nem a turista szezonban jelentkezik.
Általánosságban elmondható, hogy az éves átlagos csapadékmennyiség 1000 mm között alakul, az esős napok száma 100-110 nap, ami bár elsőre soknak tűnhet, de ennek túlnyomó része nem a turista szezonban jelentkezik.
További képes információk Horvátországról
További információk magyarul Horvátországról
További információk horvátországi nyaralásokról